2014. szeptember 8., hétfő

A házam a váram

Kicsit elfáradtam a hosszú bevezetők megfogalmazása után, ezért inkább feltöltök ide pár képet a lakásomról. Aztán ha formában vagyok, akkor majd elmesélem, hogy mitől olyan más itt minden.

A házikó elölnézetből

A házikó hátulnézetből
Ebben, a már-már sztereotip amerikai kertes házban jelenleg négyen lakunk (két indiai lány meg egy ukrán fiú), mindannyian külön apartmentoban.

Innentől csak az én kis vackom következik.

Konyha-étkező kombó. Ananásszal, aki már mindig velem marad

Fürdőrészlet jómagammal

Gardrób. Jeee

Flórika ágyacskája
Hangsúlyozom, hogy alapvetően meg vagyok elégedve a kis fészkemmel. Azonban be kell mutatnom néhány fájdalmas részletet, ami mellett nem mehetek el szó nélkül. Íme:

Neon. Hálószobában. 
Mellesleg a függöny is vállalhatatlan, de azért az még megbocsátható.

Mondtam a landlordnak, hogy ezzel a neon dologgal kezdjünk valamit, mert különben mély depresszióba fogok zuhanni egy fél éven belül. Erre megkaptam ezt az állólámpát:

Legalább meleg fénye van. Úgy értem nem homoszexuális (bocsánat, túl magas labda volt...)

Hajszárító, szerintem az ipari forradalom idejéből
No, valahogy így élek én itt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése